-Hiányzott ez a régi Justin. – sóhajtok fel.
- Nekem is, hidd el.
*csiing.*
- Ez ki? – kérdezi Justin, s közben felhúzza szemöldökét.
- Öhm, azt hiszem Eviék. – felpattanok a kanapéról, majd az ajtó felé sietek. Kinyitom.
- Sziiaaaaa! – ugrik nyakamba Evi.
- Sziaa, de rég láttalak. – örvendezek. – Egy hónapja, ugye?
- Igen. És őt már ügye ismered. - tolja elém Dorinát.
- Szija. – mosolyog rám kedvesen. Én is köszönök neki, majd átölelem.
- Ő pedig Katcs. – mutatja be nekem Evi barátnőjét.
- Szija, Miranda vagyok. – mosolygok rá, majd átölelem. – Gyertek beljebb.
- Úristen… az ott… nem tán? – hebegett-habogott Katcs.
- Szia, Justin vagyok.  – pattan fel a kanapéról Jus, majd mindenkit üdvözöl.
- Te, ez komoly? – néz rám értetlenül Katcs.
- Akarod, hogy megcsípjelek? – nevetek fel.
- Légyszi, légyszi. – kérlel.
- Megcsípem én helyetted is! – nevet fel Jus, majd belecsíp Katcs karjába.
- Meghalok.
- Naa, szükségem van rád. – ijedt meg Dorina.
- Én megyek. Akkor majd jöttök holnap? – ölel át Jus. Mélyen beszívom pulcsija illatát. Nem akarom, hogy elmenjem. Nem akarom, hogy még egyszer egyedül hagyjon.
- Ne menj. Mi lesz ha jön Ginának a faterja is kinyír?
- Mii? Miről maradtam le? – hüledezett Evi.
- Elmondom majd, nyugi.
- Naaa, maradj már. – kérleli Katcs. – Ha elmész, rád küldöm… Chuck Norrist. – nézett fenyegetően Justinra.
- Már találkoztam vele. – kacsintott Jus.
- Ó, igen? – lepődik meg Dorina.
- Ja. Kimostam az alsógatyáját.
- Enyémet is kimoshatnád. – csillan fel Evi szeme.
- Hát persze. Rögtön megcsinálom, miután megmentettem a világot. – nevet fel Jus, majd az ajtó felé indul.
- Justin, tényleg maradj már. – kérlelem komoly hangon. Bevallom, tényleg féltem Gina apjától.
- Jól van, de csak akkor, ha éjjel egyikőtök sem mászik rám. – fenyegetett meg minket Jus, majd látva ijedt arcunkat, hangosan felnevetett.
- Akkor mi felmegyünk, én bezárom az ajtót, hogy ne szökhess el. – kacsintok rá, majd bezárom a kulcsot, és elteszem a farmerem hátsó zsebébe a kulcsot.
- Ott van a takaró, a párna meg alatta. – mutatok az ágy mellé. Majd a lányokkal elindulok az emelt felé.
- Hé, és szerinted nem hagytál ki valamit?
- Lepedő?
- Nem, annál sokkal, de sokkal fontosabb dolog szívem. – lépked felém, majd puha ajkát az enyéimre tapasztja. Annyira hiányzott már ez az érzés, hogy az valami hihetetlen. Szívem egyre gyorsabban kalapált, gyomromban a pillangók hevesen csapkodtak, torkomban hatalmas, és egyre csak duzzadó gombóc keletkezett.
- Jó éjt. – motyogom zavaromban, majd elengedtek puha kezét.
Felsietek az emeletre, majd benyitok a szobámba.
- Itt CSAJBULI lesz! – ugrik elém Evi. Nagy szemekkel nézek rájuk, majd hangosan felnevetek.
- Olyan mint a filmekben? – pattan föl Dorina.
- Tangában ugrándozunk, és tönkre basszuk a párnákat? – csillan fel szemem, majd hangosan röhögök a többiekkel.
- Tuti! – nevet föl Katcs.
- De először mondd el mi volt ez az egész közted és Justin között. Újra béke van? húz le Evi a padló közepén fekvő puha szőnyegre.
- Szóval… ma eljött. Nemrég előttetek. És Emilyvel pont beszélgettünk… Várjunk csak… hol van Emz?
- Fürdik. De meséld tovább. – ragyog Dorina szeme.
- Oké. – nevetek. – Szóval csengetett, aztán iszonyatosan meglepődtem, hogy mit keres itt. Elmondta, hogy Ginával csak azért volt, hogy engem védelmezzen az apjától. Mert különben engem szó szerint kinyírt volna.
- A faterja? – hüledezik Evi.
- Igen.
- Jesszusom. – ijedt meg Katcs.
- Aludjunk. – ásít Dorina.
- Semmi pénzért. – ragyog Evi szeme. –Ijesszük meg Justint.
- Benne vagyok! – pattanok fel. – De várjunk még egy kicsit. Hátha még nem alszik. – vetem be magam az ágyamba. Katcs lekapcsolta a lámpát.
- Ha valakit horkolni hallok, lecsapom egy büdös heringgel. – nevet fel Dorina.
- Ajaj. Dorina nagyon belejött.
Körülbelül fél órát beszélgettünk még, mikor végre rávettük magunkat, hogy halálra ijesszük Justint.