- Tess�k? – ki�ltott fel anya „eg�rke” hangon.
- �n meg�rtem. – mondta Pattie halkan.
- Hogy �rted? – n�zek r� k�rd�en.
- Justin is �gy sz�letett…- kezd bele szomor� arccal Pattie.
- Ne vetesd el. – sz�l k�zbe anya. M�rges arccal n�zek r�, hiszen szerettem volna hallani Pattie t�rt�net�t.
- J�l van, j�l van hallgatok. – anya felemelte kez�t, „megad�s” k�ppen.
  Pattie elmes�lte, hogy lett Justinnal terhes, �s hogyan v�szelte �t a neh�z id�ket. Azt is elmondta, hogy Jeremyvel sem volt mindig napos a kapcsolata. Rengeteget veszekedtek, �s ezt Justin is l�tta.
- Nekem sosem mondtad el ilyen r�szletesen. – szomorodott el Justin. Pattie jobbnak l�tta, ha nem v�laszol. K�nos csend k�vetkezett.
  Minden eml�k el�nt�tt. Olyan hihetetlennek t�nt ez az eg�sz. Csak a t�v�ben lehetett hallani az ilyen esetekr�l. �s ott borzaszt�nak t�nt ez az eg�sz kilenc h�nap. Sosem hittem volna, hogy ez valaha is meg fog t�rt�nni velem.
  Jus puha kez�t combomon �reztem. Felvillantak el�ttem a tegnapi k�pek. Visszap�rgetn�m az id�t, �s szeretn�m semmiss� tenni ezt az eg�szet. Er�t vettem magamon, �s megt�rtem a csendet.
- Mit tegy�nk? – k�rdeztem halkan.
- Nem mondjuk el senkinek. – v�laszolta Pattie a ter�t�t n�zegetve. – Ha valaki megk�rdezi, c�folni fogj�tok.
  Teljesen egyet�rtettem Pattieval. Hiszen senki sem akarta elrontani Justin karrierj�t, f�leg, hogy most ennyire sokra vitte. �s…
- Nem fogom Mirand�t a vil�g el�l dugdosni! – h�borodott fel Justin, majd er�sebben megfogtam kez�t, ezzel jelezve, hogy nyugodjon meg. De nem hatottam r�.
  Pattie k�ztem �s Justin k�z�tt v�ltogatta tekintet�t. Hihetetlen�l sz�gyelltem magam emiatt. Bajba kevertem magunkat, �s az eg�sz csal�dot. �s t�nyleg nem becs�ltem meg Justint. Se az eg�sz �letet. �lomvil�gban �lt�nk. Az �let nem olyan kegyes vel�nk, hogy minden j�l alakul.
  Most m�r t�nyleg �rzem. �rzem a val�s�got. Ez az �let. Ez t�nyleg az �let. Kil�pt�nk a t�nd�rmes�b�l. �r�kre.
- Melletted leszek mindig. – �leli �t derekam. – Nem akarok olyan lenni, mint az ap�m. – hajtja le fej�t, majd v�llg�dr�mbe m�llyed.
- Bajba kevertelek titeket. Mindenkit. Nem akartam. –  suttogtam neki halkan. �s most jutottam el addig, hogy d�ntsek. Elt�njek az �let�kb�l, �s okozzak Justinnak boldogtalans�got, vagy maradjak, �s kergessek mindenkit a „hal�lba”. Tal�n a legjobb ha �r�kre elfutok, �s meg sem �llok… mondjuk San Fransiscoig.
 

  Hirtelen miden els�t�tedett �s fejem hangosan koppant a padl�n.
   Mintha valaki fejsz�t hasogatna a fejemen. K�rben�ztem, de vaks�t�t volt. �s �n m�r j�rtam itt. Tudom, hogy voltam itt. Amikor a „lelkiismeretemmel” besz�ltem. El�nt�ttek a r�gi eml�kek, �s olyannyira val�sz�n�tlennek t�ntek. Justinon kattogott az agyam. Olyan t�voli, �s olyan hihetetlen volt az eg�sz kapcsolatunk. Mintha nem is l�tezne. Mintha… nem is ismern�m. Csak egy idegen a sz�momra. Minden �lel�s, minden cs�k… mintha semmire sem eml�kezn�k. Csak egy nagy k�dre. Ami egyre nagyobb, �s nagyobb lesz. Nem akarom. Nem hagyhatom, hogy semmiv� v�ljanak a dolgok. Ak�rhogy tiltakoztam, kap�l�ztam kezeimmel, nem hatott. Nem akartam elvesz�teni. Egy eml�ket sem, ami hozz�f�z�tt, vagy r� eml�keztetett.  Az els� �lel�s, amikor egy�tt voltam Nathannal. Justin annyira �rz�ki, �s �vatosan volt. Az els� cs�k ami megv�ltoztatta az �letemet. Mind�r�kre. �s amikor mindenki el�tt kimondtuk, hogy j�runk. Edward felbukkan�s. Hideget-meleget meg�lt kapcsolat volt a mi�nk. De �tlag f�l�tti. Sosem unatkoztam mellette. �lomp�r voltunk. �s v�g�l, de nem utols� sorban amikor el�sz�r egy�tt voltunk a Baham�kon. Csod�s �jszaka volt mindkett�nk sz�m�ra. �s ezt m�g t�bb k�vette. De v�g�l minden elt�nik. Minden eml�k. �s semmi nem marad bel�le. Egy eml�k foszl�ny sem. V�gleg elt�nik minden.  Ki az a Justin? �s ki Miranda? Ez az eg�sz csak egy �lom volt?

- Shelley! Shelley!(ejtsd: S(h)elli – hallottam egy ismer�s zih�l� hangot. Shelley? Valahogy kezdett minden vil�goss� v�lni. Minden…
- Tess�k? – ny�sz�r�gtem amennyi kif�rt a torkomon. Kinyitottam a szemem, �s egy feh�r szob�ban tal�ltam magam. K�rh�z. Egy pittyeg� hangot is hallottam.
- Hol vagyok? – k�rdeztem rekedtes hangon.
- K�rh�zban kicsim. – hajolt fel�m anya.
- Mi�rt? – k�rdem �lmos fejjel. Mintha m�r t�bb h�napja aludn�k.
- Egy �s f�l �vig k�m�ban volt�l. – simogatja homlokom.
- Mennyi?! – pattanok f�l a k�rh�zi �gyb�l. Hirtelen annyit hallok, hogy fot�sok ezrei kattogtatj�k a g�pj�ket az ablakb�l, �s egy orvos szalad be hozz�nk. Elk�pedve b�mul r�m.
- Lime-k�ros volt�l. K�m�ba est�l. – mondja anya lassan.
- Hol van Justin? – n�zek any�ra k�ts�gbeesetten.
- Justin? Egy Justin-t ismerek csak. – felcsillan szemem. – Justin b�csik�dat, aki 87 �ves.
- Mi van?! – visszahuppanok az �gyra. A plafon minden egyes n�gyzetcentim�ter�t szem�gyre veszem. Valami�rt eml�kszek egy Justin nev� sr�cra, s term�szetellenesen vonz�dom hozz�. Legal�bbis a nev�hez. Ink�bb hagyom. Biztos csak �lmodhattam. De az�rt valljuk be. Ez el�g bizarr.